|
|
|
Honlap-térkép
München feliratai <
Németország feliratai <
Feliratok <
Témakörök
Herzogspitalstraße és Damenstiftstraße kereszteződésnél, Karlsplatz/Stachushoz közel, van ez a felirat, Szent Anna templomnak (amelyiket Damenstiftskirche-nek is hívják) az ajtaja mellett.
|
Szükség esetén klikkeljen a fényképre, hogy felnagyítsa. |
|
Fénykép: |
Felirat
|
|
||||||||||||||||
A latin szövegösszefüggés ellenére látva "SEHLIGE" szavat "GIZELLA" fölött, rögtön gondoltam "selige"-re, ami beszél egy nőtől, akit boldoggá avattak, de akkor a "H" túl. Szemügyre vettem a feliratot a helyszínen második alkalommal, mert ez különösnek tűnt nekem a fényképen, de a helyszínen is nem olvastam ki mást. Egyébként egyemással összekapcsolták a "H" és "L" betűket. Mivel sem jávítások sem térfelkasználási változások nem látszanak, a művész kétségtelenül eleve ilyen módan megtervezette a szó írását. Ez azt jelenti, hogy össze akart kapcsolni "selige" (boldog) szavat és "hl", ami a "heilige" (szent) szónak a közismert rövidítése.
Történelmi háttér
A tizedik század első felében lezailottak a magyarok nagy és gyilkos betörései Közép-Europába és Nyugat-Europába. Még 955-ben törtek be Bajorországba kerek 100.000 ember hadseregükkel. De a Lechfeldi vereségük után véglegesen húzódottak vissza a mai Magyarország és Erdély vidékeibe és ott letelepedtek.
Géza nagy herceg annakidején uralkodotta a hét magyar törzset. Mivel szorongatták egyfelől a kelet-romai birodalom expanziós politikája és másfelől a nyugati győztes hatalmak, Géza azt döntötte, hogy a nyugathoz csatlakozzon és a katolikus vallást bevezesse a magyarokhoz.
Az egyáltalán nem egyszerű, mert a pogány magyarok védekeztek ez ellen... Mindenesetre Géza keresztény módan neveltette a fiát, kinek a neve Vaik, megkereszteltette Stephanusra, ami keresztény név, és ahhoz, hogy biztosobban kapcsolja be az allamát a nyugati hatalmak körébe, kerest egy a fiú rangjához illő feleséget. Rátalálta Gizella (Gisela, németül) személyében, amelyik egy halott bajor herceg lánya volt. Az anyja szándéka szerint apáca lennie kellett.
Nehány inkább legendai romantikus történet után adták hozza ezt a 12-éves lányt a 21-éves Stefanushoz (Istvánhoz, magyarul) még a fiatal keresztségének az évében. Gizella közetette a ferjét Magyarországra. Egy kis udvar kisérte el, és 300 fegyveres bajor védette meg...
István I. volt Magyarország királya 1000-től (honnan millennium volt 2000-ben) haláláig 1038-ban. Őt tartják annak, aki a magyarokat békés és keresztény emberekké tette. Azért szentté avatották. A magyarok Szent Istvánnak hívják. Olvassa az illető budapesti feliratokat is (minden feliratnak van egy német lapja).
Gizella, aki túlélte Imrét, az egyedüli fiát, és a férjét, a rangját kihasználta betegápolásra és bőkezű alamizsnára. Azonban a katolikus egyház szentté avatotta Istvánt és a fiát, míg Gizella csak boldoggá avatották. De a néphit már sok század előtt Gizellát szentté avatotta. Sokszor a magyar hívők imádságai fordulnak Gizellához ugyanúgy, mint a katolikus egyház hiratalos szentjeihez.
A férje halála után Gizella nem tudotta a jótékonyságát nagyon tovább folytatni. Egy év után Péter Orseolo, István unokaöccse, foglalta le a királné vagyonát és Gizellát tartotta fogságban. Gizella látogatókat nem fogadhatott is.
Három hosszú és lealacsonító év után sikerült Gizellának Bajorországba visszatérnie. Vonult a niederburgi zárdába (közel Passauhoz), amelyiknek aztán volt a főnöknője 1045-től haláláig. Bajorországban gyorsan már nem emlékeztek Gizellára - a niederburgi zárda kivételével, ahol temették 1095-ben.
Kommentár
A művész, aki tette ezt a müncheni feliratot, egyedüli emléktáblában meg akarta fogalmazni Gizella hivatalos helyzetét (ő boldog) és néphitet (ő szent). Mivel a német nyelv legjobban való erre a mesterfogásra, választotta ezt a nyelvet, a latin szövegösszefüggés ellenére.
Ami Istvánt illeti, kérdéses, hogy szerzett-e ő vagy az apja nagyobb érdemeket a magyarok békés és keresztény meggyőződésében. A fáradságos előkészületek nélkül, amelyek csak leheségesek Géza bátorsága és előrelátása folytán, Vajk talán soha nem játszott volna a történelmi szerepet, amelyik őt tette a magyar nemzet apjává és jelképévé. Nem is szólva Gizelláról, aki - úgy látszik - hathatósan támogatotta a férját, amíg István nem roppant össze és nem halt meg a mély gyász nehéz terhe alatt, amelyiket érzette az egyedüli fia halála miatt.
Az a történelemnek egy kínos részlete: Amikor akarták Istvánt szentté avatni, rossz érzés terjedt, mert egy merénylet után, amelyiket valami elkövetett a király ellen, István vakíttatta meg azt embert, aki állítólag merényletre biztatott fel, és mindkét kezét vágtatta le. De a krónikások gyorsan találták meg a megoldást: az ő véleményük szerint István csak volt a kegyetlen feleségének az engedelmes bábfigurája. Nem csoda, hogy Gizellát szentté soha nem avatották...
Ha ez a felirat mondja, hogy a magyar-bajor barátság tartott 1000-től máig, kicsit túloz. Igaz, hogy Gizella és István esküvője megalkotott jó kapcsolatok idejét, de amikor meghalt II. Heinrich császár, Gizella bátyja, már elmúlt a szép idő. Gizella a bajor herceg megüresedett rangját igényelte Imre fiáért, de a II. Konrád új császár, akinek a szemében Magyorország függetlensége volt szálka, odaítelte a rangot a saját fiának és Magyarország ellen háborút folytatott. De István hadserege legyözött Konrádét...
Ami Gizella életét a niedernburgi kolostorban illeti, látszik a Gizella magyar királyné utolsó háza lapon.
Bibliográfia
|
Szerző / cím |
Jegyzetek |
Info / vásárlás |
|
Michael F. Feldkamp, Regentenlisten und Stammtafeln zur Geschichte Europas |
Németül. A császárok, királyok, államelnökök és más kormányfők hiánytalan összeállítása az újkori modern demokráciák idejéig. További információ: németül. |
amazon.de/at (németül) |
Internet
Tessék, vegye figyelembe, hogy azok a lapok megfogalmaznak csak a mindenkori szerző véleményét, amellyel mi feltétlenül nem egyetértünk. Elhatároljuk magunkat minden esetleges törvénytelen tartalomtól.
|
Cím / tulajdonos |
Tartalom / témák |
|
Árchívum, amelyik tartalmaza az iskolarádió mindenféle sugárzását (németül). |
|
|
Péter, István esetleg Gizella? Ki vakíttatta meg Vazult? |
|
El szeretnéd tölteni a szabadságodat Münchenben? Ez kitunő ötlet! De hol lakhatsz? |
|
ajánlja szünetlakás minden fajtát, ellátással vagy ellátás nélkül. |
Odaút tömegközlekedési eszközzel
Ami az odaútat Münchenbe illeti, látszik a müncheni feliratok lapján (németül, angolul, franciául, olaszul).
A Szent Anna templomhoz (amelyiket Damenstiftskirche-nek is hívják) nagyon gyorsan lehet gyalog menni a legközelebbi metróállomástól (U-Bahn) vagy gyorsvasút állomásától (S-Bahn), azaz Marienplatz-tól (Kaufinger Straße-n, Neuhauser Straße-n és Eisenmannstraße-n át), Karlsplatz/Stachus-tól (Neuhauser Straße-n és Eisenmannstraße-n át) vagy Sendlinger Tor-tól (Sonnenstraße-n és Herzogspitalstraße-n át).
Az úti információk megfelelnek a saját ismereteinknek vagy tapasztalatainknak, de nem vállalhatjuk a felelősséget a helyességükért. Amikor Ön olvassa ezt a lapot, talán valamely változások beálltak a valóságban.
Ha Ön le akar írni valamely magyar lapot vagy fordítani egy létező lapot, írjon nekünk. Köszönjük szépen!
Hans-Rudolf Hower 2004-ben
Legutóbbi változtatás: 2016. március 4-én.
